Magyar szerkezettár
🪄
megbánja
megbánja[Prs.Def.3Sg]


ja[Prs.Def.3Sg]
..........
megbánja
megbánikja[Prs.Def.3Sg]



ja[Prs.Def.3Sg]
____________________
kutya
I. fn
1. áll a ragadozók közé tartozó, ház- és nyájőrzésre, vadászatra stb. haszn. v. kedvtelésből tartott háziállat (canis familiaris).kivert kutyaveszett kutyaannyi, mint a tarka kutyaúgy élnek úgy vannak, mint kutya meg a macska | ▸ kutyástul, macskástul
2.valakinek a kutyája
3. biz (jelzett tulajdonsága miatt) megvetést érdemlő személy. irigy kutya! | ▸ nagy kutya
4. biz | <kif-ekben:> jelentéktelen ember v. dolog. azért a mádi bor se kutya! | ▸ a kutya se a kutya se törődik vele.
5. <indulatos beszédben, elhomályosult jelentéssel.> a kutya mindenit!; kutya meg a macska! | <indulatos tagadás kif-ére.> kell a kutyának! | ▸ kutya fasza | ▸ kutya füle
6. <fogadkozásokban, nyomósításul.> kutya legyek, ha meg nem teszem!egyik kutya, másik eb
II. mn
1. gyalázatos, cudar. kutya élet, világ. | veszedelmes. kutya egy fegyver!
2. gondot, bajt okozó, nehéz. ennél kutyább munkát még nem kaptam! | tréf bosszantó, de elismerést keltő. ez a kutya kölyök túljárt az eszemen!
3.kutya baja
4.valakinek kutya kötelessége valami
5.kutyául kutyául fúj a szél.
6. (hsz-szerűen) biz <fokozásként:> szörnyen, rettenetesen. kutya nehéz lecke.
[állathív szóból]
____________________
amelyik von névm
a vele kapcsolt mellékm-ban közelebbről meghatározott. amelyik fa kiszárad, azt kivágják. | <pongyola haszn:> amely. | (szjellel) aki <a szóban forgó személyek közül>. amelyikünk előbb ér oda, az ...
____________________
kilencet
kilenc-t


-t1 rag
I. tárgyrag
1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.
2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].
3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].
4. vmely helyen. [járja] a falut.
5. valamennyi ideig. öt évet [ült].
6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].
7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].
II. hat értelmű tárgy ragja
1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].
2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].
3. biz:mit? mit [tűröd]?
-t2 a befejezett mn-i ign képzője -tt
1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].
2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].
3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].
____________________
aaz
____________________
mint1 hsz vál
I. kérdő
1. milyen módon? mint történt a dolog?
2. milyen állapotban? hogy s mint vagy?
3. rég <felkiáltásban:> mennyire! mint sajnálom!
II. von amint, ahogy. köszönt, mint illik. | <kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, kül. közmondásokban:> amint. ki mint vet, úgy arat.
[←mi2 ]
mint2 ksz
1. <hasonlóságot, egyezést kifejező összetett m mellékm-ának bevezetésére.> olyan, mint a többi. | <fokozást v. ritk. lefokozást tartalmazó hasonlításban.> úgy fut, mint a nyúl.
2. <fokozati különbséget kifejező hasonlításban, kf után.> jobban fáj, mint tegnap. | ▸ több mint több mint egy éve. | <különbözőséget kifejező alapfokú htl névm v. htl hsz után.> más, mint ...; másképp, mint ...
3. <szembeállításban, gyak. inkább hsz-val.> inkább ma, mint holnap. | mintsem, semhogy. inkább felírom, mint hogy elfelejtsem. | ▸ nem annyira , mint inkább nem annyira szereti, mint sajnálja.
4. <azonosítást kifejező mellékm kapcsolására.> ugyanaz érdekli őt is, mint engem. | <nyomatékos állítást kifejező m-ban, tagadás v. kérdés után.> nem más, mint ...; nincs más hátra, mint ...; mi más, mint ...
5. <kapcsolatos ksz-szerű szerepben:> a szóban forgó(k)hoz hasonlóan, valamint. én is megijedtem, mint mindenki más.
6. <állapothat kapcsolására:> a megnevezett minőségben, valamiként. mint öreg ember tért haza;valaki, valami mint olyan ilyen az erkölcs mint olyan.
7. <kifejtés, felsorolás bevezető szavaként.> a vándormadarak, mint (például) a gólya, a fecske ...;mint ahogy ha megígérte, mint ahogy megígérte, akkor ...
8.nap mint nap
[←mint1 ]
..........
amint
I. von hsz
1. amely módon v. állapotban. úgy maradt, amint volt. | <nem valódi alárendelésben, vmely kiegészítő megjegyzés bevezetésére.> amint mondják, nagy tél lesz.
2. a megjelölt körülmény következtében v. arányában. amint sötétedett, bezárkóztunk.
II. ksz
1. mialatt, amíg.
2. amely időpontban v. rögtön utána; mihelyt. amint elkészülsz, szólj!
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024